A harakiri vagy m�s n�ven seppuku, egy �ngyilkoss�gi forma volt, amit a szamur�jok, illetve harcosok haszn�ltak. Papoknak, parasztoknak nem volt szabad elk�vetni�k az �nygilkoss�got, m�g a szenved�s �s f�jdalom elviselhetetlens�ge adt�n sem.
Szamur�jok csak akkor k�vethettek el ritu�lis �nygilkoss�got, hogyha:
-hogyha az ellens�g kez�be ker�lne
-lojalit�s �s h�s�g jelk�pek�ppen, hogyha "mestere" elbukik
-tiltakoz�s, felh�borod�s eset�n, hogy ezzel el�rjenek valamit
-ha az elk�vetett b�ncselekm�nye k�vetkezt�ben sz�gyenli mag�t, vagy b�ntudata van.
A seppuku sz� szerinti jelent�se "gyomor-v�g�s". A harakiri ezen fajta megnevez�s�t csak �rott form�ban szokt�k haszn�lni, k�znapokon pedig a harakirit.
A ritu�l�:
Sokat v�ltozott az �vsz�zadok sor�n. A legt�bb esetben a szamur�j megf�rd�tt, feh�r ruh�ba �lt�z�tt, (ez jelk�pezte lelke tisztas�g�t), �s kedvenc �tel�t fogyasztotta el. �lt�zete �nnep�lyes, el�tte a kardja. N�ha verset is k�lt�ttek a hal�lr�l. A ritu�l�ra vagy a saj�t telk�n, vagy Shinto szent�lyn�l, illetve a helyi daimy� telk�n ker�lt sor. Az egyik legfontosabb feladatot a kaishakunin kapta, egy k�pzett kardforgat�, aki v�gett vethetett a szenved�snek �s a f�jdalomnak, illetve befejezte a v�gs� lefejez�st. A szamur�j kik�ti kimon�j�t kez�be veszi tanto-j�t (k�s), majd egy gyors mozdulattal a saj�t has�ba d�fi. Ezut�n k�vetkezett kaishakunin, aki lefejezte a szamur�jt. Ez a m�dszer a Tokugawa id�szak k�zep�t�l terjedt el, az�rt, hogy az �ngyilkos jel�l ne szenvedjen olyan sokat. Viszont el�tte nem avatkoztak bele, � megv�rt�k m�g meghal, majd azt�n t�rt�nt meg a lefejez�s.
A feud�lis id�kre jellemz� volt a kanshi (hal�l meg�rt�se), amikor is az adott szamur�j a felette �ll�, lord, vagy uralkod� ellen �gy tiltakozott, hogy hal�los sebet ejtett mag�n, majd �gy tartott besz�det, majd besz�de ut�n felfedte a seb�t. Ez a m�dszer viszont nem �sszet�vesztend� a funshi-val (fenyeget� hal�l) amit akkor k�vettek el, hogyha nem �rtettek egyet a rendszerrel.
N�h�ny szamur�j �gy d�nt�tt, hogy �let�knek a Jumonji Giri seg�ts�g�vel vetnek v�get. Ez egy keresztalak� v�g�sfajta volt, ahol a ritu�l�n�l nem vett r�szt egy kardforgat�, hogy v�get vessen a szenved�seinek, hanem megv�rta am�g elnem v�rzik.
Jigai-n�i �ngyilkoss�g ritu�l�ja:
Egyes szamur�j csal�dba tartoz� n�k is elvett�k saj�t �let�ket, m�ghozz� nyakuk elv�g�s�val. Eszk�zk�nt pedig tanto-t (r�vid k�s) vagy kaiken-t (r�vid t�rt) haszn�ltak. F� c�ljuk a gyors �s biztos hal�l volt. Hal�la el�tt a n�, r�gz�tette l�bait olyan m�don, hogy a hal�la be�llta ut�ni g�rcs�k ne hassanak r� teljesen, hanem �l�se megmaradjon. Jigai ezsk�z�vel �ltek azok a n�k is, akiket nemi er�szak fenyegetett, �s nem akart�k elveszteni b�szkes�g�ket. A megsz�ll� seregek nem egyszer leltek m�r �gy n�kre, hogy hab�r �l� p�zban �ltek, de m�r r�g nem �ltek.
Seppuku a hal�lb�ntet�s:
A leggyakoribb form�ja a seppukunak a hal�lb�ntet�s, olyan szamur�jok ellen akik s�lyos b�ncselekm�ny t k�vettek el. Mint pl.: gyilkol�s, rabl�s, korrupci�, vagy �rul�s. A szamur�jnak elkellett v�geznie egy adott napon a napnyugt�ig. Ha az el�t�lt egy�tt m�k�d�tt akkor szenved�seit lefejez�ssel r�vid�tett�k meg, de ha nem akkor hagyt�k hadd szenvedjen. A "b�n�z�" �rt�keit elvett�k �s csal�dj�t is megfosztott�k a rangt�l.
Seppuku elt�rl�se:
1837-ben elt�r�lt�k h�vatalosan, azonban vannak akik nem t�r�dve vele tov�bb alkalmazt�k. A legutols� ismert eset a h�res jap�n szerz� Mishima Yukio (1925-1970) hal�la.

Don't Copy!
By:KagomeR