K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Hokkaido Inu (Ainu Ken, Hokkaido Ken, Ainu kutya, Hokkaido kutya, Choken)	KagomeR	2012.01.04. 19:21
A Hokkaido Inu vagy m�sn�ven Ainu, bizonyosan a leg�sibb kutyafajta �s egyben a legvadabb is Jap�nban. A Honshu szigetr�l �rkez� bev�ndorl�kkal �rkezett m�g a Kamakura korszak idej�b�l. Eze ka bev�ndorl�k voltak az ainuk, akik t�l �lt�k a zord id�j�r�st is. Leteleped�s�k sor�n a kuty�kat "hal�szatra" haszn�lt�k. �gyesen fogt�k ki a lazacokat. De persze emellett medv�re, �s m�s vadak elfog�s�ra is teny�sztett�k. A hokkaido fizikuma lehet�v� teszi, hogy ellen�lljon a hidegnek �s a havaz�snak is. Mindig �ber, �s gyanakv�, �gy k�t�n� jelz�kutya lehet. Amellett hogy b�tor, nagyon h�s�ges �s ragaszkod�. Gazd�j�t szokta �v�lt�ssel is �dv�z�lni. T�bb f�le sz�nben fellelhet�. N�h�ny kuty�nak a nyelv�n tal�lhat� egy fekete folt, ami �si genetikai kapcsolatra utal a k�nai Chow Chow, �s a Shar Pei.

Kai Inu (Jap�n Kai kutya, Tora kutya, Kai ken)	KagomeR	2012.01.04. 17:52
Kai Inu: A Kai Inu egy k�zepes m�ret� kutya, melynek sz�rmaz�sa az �korba h�z�dik vissza. A Kai k�rzetben alakult ki ez a fajta, hegyekkel k�r�lv�ve, �s vad�szatra haszn�lt�k. Mint a t�bbi �shonos jap�n kutyafajta ez is z�m�k testtel, vastag nyakkal, el�ll� f�lekkel, �s a h�t�ra visszatekered� fodros farokkal rendelkezik. A t�bbi fajt�t�l elt�r�en ennek a fajt�nak hosszabb a feje. Kutya m�sik neve a Kai tora-ken, a tora sz� tigrist jelent. Ugyanis a kutya sz�rzete kicsit cs�kos, illetve term�szete vad. A fekete (Kuor-Tora), a piros (Aka-Tora), vagy piros-fekete (Chu-Tora). R�gen a kuty�k feladata a medv�k, �zek levad�sz�sa volt. Vad term�szete miatt nem is nagyon aj�nl�k gyermekek mell�, viszont nevelhet�, �s h�s�ges.

Shiba inu (Shiba ken, Shiba kutya)	KagomeR	2012.01.03. 21:54
A kin�zet�r�l: A Shiba inu a legkisebb a hat eredeti fajt�j� Jap�n kutya k�z�l. Jelelmz� arca van, �k alak� fej, kis �ll� f�lei �s a h�t�ra g�mb�ly�d� farka. Hasonl�t az Akita fajt�ra. Meghat�roz�s �s etimol�gia: A Kanji Shiba eredetileg azt jelenti, hogy "bokor", "t�zifa", �s val�sz�n�leg szimb�likusan kezdt�k el haszn�lni a kistermet� kuty�ra. M�s n�pszer� magyar�zat az, hogy a kuty�t a vad�szhelyen l�tott bokrok alapj�n nevezt�k el, vagy az �szi levelekr�l, hiszen olyan a sz�ne mint a barnult levelek�. A shiba ut�n tett inu sz� jelent�se kutya, ami a mai haszn�latban m�r nem igaz�n ker�l ut�nna. T�rpe kuty�nak is nevezik, �s van ahol Shiba Guri-nak aza t�rpe geszteny�nek. �gy v�lik a Shiba inu Jap�n egyik leg�sibb faja. T�rt�nelem �s eredete: �gy gondolj�k a Shiba a n�pek v�ndorl�s�val ker�lt Jap�nba d�lr�l a Jomon id�szak idej�n (kb. i.e. 8000-200) Mint a t�bbi �shonos kutyafajt�t vad�szatra teny�sztett�k az �si vad�sz jap�nok, azaz a matagik �s hitt�k, hogy k�l�nleges k�pess�gekkel rendelkezik, hiszen a kutya engedelmes, h�s�ges, b�tor, megfontolt, �s nyugodt volt. Szem�k �ltal�ban h�romsz�g alak� �s s�llyesztett ami azt jelenti, hogy bel�l �g� szellem van. Az 1920-as �vekben a fajta szinte kihalt, de elkezdt�k teny�szteni a h�rom t�l�l� vonalat a Shanin Shiba-t, Shinshu Shiba-t, �s a Mino Shiba-t. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se �s a szopornyica 1959-ben tov�bb tizedelte a fajt�t �s csak a Shinshu Shiba �lte t�l a megpr�b�ltat�sokat. Ami azt illeti pontosan ez a fajta a Shinshu, de ma m�r a jap�nok Shiba-nak h�vj�k csak. Jelleme �s tulajdons�gai: A Shiba inu egy mozg�kony kutya, amely megn�rk�zik a hegyvid�ki tereppel, hiszen eredeti helye az volt. Szenved�lyes, f�ggetlen �s nagyon intelligens. A teny�szt�k sokszor hasonl�tj�k macsk�hoz. Nagyon tiszta, �s gyakran maga is tisztitgatja mag�t, ak�r egy macska. Macska-szer� �rz�kekkel is rendelkeznek. A kutya idegenekkel el�gg� z�rk�zott. Nagyon �vatosak, �s meglep� dolgokat csin�lnak id�nk�nt. Csak olyan gazdi v�llalja be a kuyta gondoz�s�t, akinek van hozz� t�relme. Gyermekeknek ide�lis j�tsz�t�rs, hiszen nagyon pajkosak, �s im�dnak futk�rozni.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk